Avagy a kockás léglabda szabályai

Többen kérdezték már, hogy hogyan kerülnek lejátszásra a léglabda bajnoki mérkőzések.

Az idők során többféle szimulációs rendszert kidolgoztunk már, egy komplett kártyás játékot is fejlesztettünk a léglabdához. Azzal, vagy a hasonló bonyolultságú rendszerekkel nem lehet lejátszani komplett szezonokat, egy leegyszerűsített rendszerre volt szükségünk. Ez is elkészült 2004-ben, és azóta is csak apró finomítások zajlottak rajta.

 

A cél tehát az egyszerűség, hogy egy-egy mérkőzést ne tartson tovább néhány, inkább csak egy percnél. Egy 190 mérkőzésből álló EB-sorozatot vagy egy komplett, 2 csoportos, 12 fordulós magyar bajnokságot így sem tart rövid ideig lejátszani, mégsem egy valódi év, hiszen van normál életünk is.

 

A léglabdában meglátásunk szerint a fogójátékot el kell különíteni a többi csapatrész szereplésétől, így a fogó és a fogás megkülönböztetett szerepet kap, míg a többi csapatrészeket, a gólszerzés címén, egyként kezeljük.

 

Minden csapat rendelkezik egy pontértékkel, ez például a magyar bajnokság 2007/2008-as szezonában egy 50-től 62-ig terjedő pontérték volt, a legerősebb csapatnak a legtöbb, és rendre kevesebb a gyengébbeknek. A csapatok erősségét pedig nem más, mint az előző évi bajnoki szereplésük határozza meg. Tehát a 2007/2008-ban legerősebb csapat a bajnok, és így tovább.

Érdekességként megemlíthető, hogy a csoportban kialakult sorrendet felülbírálja a döntő. Tehát hiába nyeri meg az adott csapat a csoportját, ha a bajnoki döntőben a csoportmásodik csapat végez előrébb, akkor a következő évben, a csoportban csak második, ám a bajnoki döntőben jobban szereplő csapat fogja a legtöbb pontot kapni a következő évben.

 

Az egyes mérkőzések előtt, a csapatok irányítóinak meg kell határozniuk, hogy a csapat pontjaiból hány pontot kapjon a fogó. Ez a szabályok szerint legalább 1, maximum 10, de az egyes bajnokságok errősségétől föggően más korlátozások is lehetnek. A legtöbb bajnokságban nem szerepeltethető 1-es fogó, a gyengébb bajnokságokban pedig 8, 7, 6-os korlátozás van a legerősebb fogókra.

 

A hazai pályán játszó csapat, a stadionjának, szurkolótáborának méretétől függően bónuszpontot kap, ez általában egy +3-tól +10-ig tartozó érték. (2009.01.01. előtt a bónusz a magyar bajnokságban egységesen 7)

A csapatok a korábbi eredményeik alapján további módosítópontokat kapnak.

Magyar bajnokság példája: 

Ha győzött a csapat a korábbi meccseiken, akkor pluszpontokat, +2-t az otthoni és +6-ot az idegenbeli győzelemért, mely bónuszok összeadódnak, tehát sorozatban két győzelem az +4-től +12-ig terjedő bónuszt jelenthet, attól függően, hogy hol szerezte a győzelmeket a csapat.

Ugyanakkor, vesztes meccs esetén, negatív módosítópontokat kap a csapat. Egy vereség (továbbra is a magyar bajnokság példájánál maradva) -3 pontot jelent. Azonban, van egy kiegészítő szabály: az első vereségért járó minuszpontot nem kell figyelembe venni, akkor a módosító továbbra is nulla, a minuszok csak a második sorozatban jövő vereség után jelennek meg, természetesen, akkkor már összeadódva, tehát -6.

Az ellentétes előjelű módosítók azonban nem adódnak össze. Ha egy sorozatban vereségeket elszenvedő csapat győzni tud, akkor a módosítók nullázódnak, és megkapja a győzelemért járó pontokat, és ugyanígy, amikor kikap, akkor a korábbi győzelmekért kapott módosító elvesznek és megkezdődik a minuszpontok számolása.

Speciális esetekben, pl. a magyar bajnoki döntő mérkőzésein ez a szabály nem él, akkor a módosítók folyamatosan számolt összege az irányadó.

 

A fogó meghatározása és a módosítók kiszámolása után jön az első dobás, mégpedig a hajtás. Ekkor egy 10 oldalú kockával kell dobni, és az eredményt a csapat módosított pontjaihoz hozzáadni.

Két speciális dobást ismerünk:

10-es: ekkor a dobást újra kell dobni, és az új dobás eredményét a korábbival összeadni. Ha a dobás ismét 10, akkor még tovább lehet dobni, így akár 20-as, 30as érték is kijöhet.

1-es: Az egyes után is újra lehet dobni, de ekkor az újradobott értéket nem hozzáadni, hanem levonni kell a korábban dobott értébkől - tehát egyes után újabb egyesnél 0, pl. 5-ösnél -4, 9-esnél -8 a végeredmény. Ha ekkor 10-es dobásra kerül sor, akkor a -9-hez tovább kell dobni, és akár minusz 10-es, 20-as érték is kijöhet.

(Korábban nem vontuk le az 1-es után dobott értéket, csupán a második egyes dobás jelentett -10-es eredményt, sorozatban három egyes -20-at, stb. Ez a szabály is a 2008/2009-es szezon alatt kerül bevezetésre, a Léglabda világában 2009.01.01-től, az EB-n kísérleti jelleggel a csoportmérkőzések kezdetétől.)

 

A csapatok módosítóval együtt, fogó nélkül számolt pontjaihoz hozzáadjuk a dobott értékeket, és értékeljük a két eredményt.

Az eredmények összege határozza meg a gólok mennyiségét, az eredmények különbsége, az ún. diff. pedig a gólok eloszlását. Értelemszerűen, az a csapat szerzi a több gólt, akinek nagyobb az eredménye.

A gólok számítására egy exceltáblába írt algoritmust használunk. (Az algoritmus elég bonyolult ezért itt nem kívánunk rá kitérni. Ha érdekel, gyere el egy találkozónkra - amit minden második héten kedden tartunk - és ott közelebbről is megismerkedhetsz a számítási módszerrel.)

 

A hajtás után a morálmódosító megállapítása következik. Ez a csapatrészek egymásra gyakorolt hatását fejti ki, a fogó teljesítményére vetítve. 

Miről is van szó? A fogó morálja megerősödhet, illetve csökkenhet, ha látja csapattársai teljesítményét. Például, ha a csapat sokkal több gólt szerez, mint amennyit kap, akkor a fogó könnyen elbízhatja magát, vagy, éppen ezért, ő is belehúz, hogy kiütéses győzelem születhessen. Ugyanígy, a csapat rossz teljesítménye is lehet rá egyrészt inspiráló hatással, hogy legalább ő mentse meg a csapat becsületétét, esetleg a meccset (láttunk már 160-150-es meccset, mindkét oldali fogással), másrészt lehangolóval, hogy a "többiek kikapnak, áh, akkor nekem se fog menni."

Ezt a morált egy páros-páratlan dobás jeleníti meg a játék leegyszerűsített szabályai szerint. A páros pozitív, a páratlan negatív hatást jelent. A módosító értéke pedig minden megkezdett 5 szerzett gól után 1 pont. Tehát, ha a hajtás eredménye 120-50, akkor az egyik csapat módosítója 3, a másiké pedig 1, a páros-páratlan dobástól függően pozitív vagy negatív. 0 szerzett gólnál nem szükséges dobás, olyankor a módosító automatikusan 0.

 

Ezt a módosítót a csapatpontokból a fogóra kiosztott ponthoz számoljuk hozzá, mely 0-nál kisebb nem lehet, tehát ha a módosító netán nagyobb negatív lenne, mint a fogó értéke, az eredmény akkor is csak 0.

 

Az így meghatározott módosított fogó értékhez jön a harmadik dobás, a fogás. Ismét 10 oldalú kockával kell dobni, és a dobott értéket hozzáadni a módosítótt fogó pontokhoz. Az a csapat kapja el a cikeszt, amelyik nagyobb eredményt ér el. Döntetlen esetén nincs fogás.

Speciális dobások itt is előfordulhatnak:

1-es: a csapat a dobás végeredményétől függetlenül, automatikusan megfogta a cikeszt.

10-es: a csapat a dobás végeredményétől függetlenül, automatikusan elvesztette a fogást, az ellenfél fogta meg a cikeszt.

1-10 egyszerre: Ha az egyik játékos dobása 1, a másik 10, akkor a pályán elért eredményt az MQSZ megsemmisíti, és 300-0-ra írja a meccset, az egyest dobó csapatnak.

Ha mindkét csapat dobása 1, akkor mindkét csapat megkapja a cikeszért járó pontokat, ha mindkét csapat dobása 10, akkor értelemszerűen egyik sem.

A cikesz megfogása 150 pontot ért, a gólokból szerzett pontokhoz hozzáadódik, és így alakítja ki a meccsek végeredményét.

 

Tetszik a játék? Szívesen kipróbálnád a gyakorlatban is?

 

Minden második héten kedden, Budapesten 16:30-kor. 

Írj a leglabda@alomvilag.hu-ra ha jelentkeznél, a további részletekért!